Születési dátum és hely: 1964. május 12-én született Aradon
Családi állapot, gyerekek: Nős, négy gyerekes családapa
Iskolák és más képzések:
• 1984 Teológiai tanulmányok - Protestáns Teológiai Intézet, Szeben
• 1988-ban végezte felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben
• 1992-1993 Zürichben és Baselben posztgraduális teológiai képzésen vett részt
• 2005 vezetéselmélettel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó Lead Europe Training képzés résztvevője
• 2005-2006 az Ovidiu Şincai Politikai Iskola képzése (Románia, Franciaország)
• 2005-2006 Lead International Imperial College, London (Nagy-Britannia, Magyarország, Svájc)
Munkatapasztalat:
• 1988-1999 a Csíkcsicsói Református Egyházközség lelkésze
• 1999-2000 - a Királyhágómelléki Református Egyházkerület ökumenikus és külügyi tanácsosa
• 2000-2007 az RMDSZ Hargita megyei szenátoraként az Oktatási, Tudományos, Ifjúsági és Sportbizottság, illetve az Esélyegyenlőségi Bizottság tagja a román parlament szenátusában
• 2007-től Európai Parlamenti (EP) képviselő
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) - tag
Foglalkoztatási és Szociális Bizottság (EMPL) - póttag
Tagja a Nemzeti Kisebbségi és a Tibet Intergroupoknak
Igazgatói Tanácstag az Európai Parlamenti képviselők Egyesületében (APE)
Politikai tevékenység:
• 1990-től RMDSZ tag
• Fontosabb törvénytervezetek
• Legtöbb (szám szerint 5) autonómia-törvénytervezet aláírója
• Munkaszolgálatosok kárpótlása, özvegyi nyugdíj
• Pünkösd másodnapjának hivatalos szabadnappá nyilvánítása
Az Európai Parlamentben a következő kérdéskörökben foglaltam állást:
29 alkalommal éltem a plenáris ülés előtti felszólalás lehetőségével az alábbi témákban:
- kisebbségi- és nyelvi jogi kérdések,
- Koszovó függetlensége,
- romák helyzete az Európai Unió területén,
- az emberi jogok hiánya Törökországban,
- az európai biztonsági stratégia kérdésköre,
- grúziai helyzet,
- gyermekek védelme internet és kommunikációs technológiák használata során, gyermekpornográfia internetes elterjedése ellen
- alapvető jogok helyzete az Európai Unióban (EU),
- közel-keleti helyzet (Gáza),
- hagyományos nemzeti etnikai kisebbségek védelme az EU-ban,
- görög-katolikus egyház ingatlanjainak visszaszolgáltatása,
- csángók hátrányos megkülönböztetése,
- állami támogatottságú, önálló Bolyai Tudományegyetem ügye,
- autonómia kérdése
- tiltakozás a felvidéki magyarokat ért támadások miatt
- Tibet helyzetének rendezése
• Koszovó függetlenségének kikiáltásakor Pristinába utaztam, hogy közvetlenül tanulmányozzam az autonómia kikiáltásának körülményeit és személyesen tolmácsoljam az erdélyi magyar közösség üzenetét, együttérzését.
Miért fontos, hogy ott legyünk Brüsszelben?
Elsősorban azért, mert az erdélyi magyarságnak egyfajta belső anyaországra, a Székelyföld autonómiájára van szüksége ahhoz, hogy Európában a politikai stabilitás mércéjeként tekintsenek ránk. Mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy ne csak földrajzilag tekintsenek Románia közepének, hanem külföldről is meglássák bennünk az erős összefogással megteremtett gazdasági, és kulturális erőt. Másrészt azért kell ott lennünk, mert a mai világban az életünk fontos döntéseinek 80%-át az EP-ben hozzák meg. Erdélyi magyarokként –véleményem szerint - nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy ezeket a döntéseket mások hozzák meg helyettünk.
Meggyőződésem, hogy folytatni kell a megkezdett munkát, ami főként az erdélyi magyarság kisebbségi jogainak bővítésére vonatkozik, és ennek érdekében ki szeretném használni a különböző tagországok képviselőivel eddig kiépített kapcsolataimat. Az erdélyi értékek népszerűsítéséhez és ismertetéséhez ugyanis nemcsak panaszkönyvek sorozatos benyújtására, hanem elsősorban erős lobbizásra van szükség az Európai Parlamentben. Rengeteg feladat vár még ránk, hiszen a területi autonómiáért folytatott küzdelmünk éppen csak elkezdődött, és ott vannak még az olyan elvarratlan szálak is, mint az anyanyelvhasználat és oktatás kérdése, a Bolyai egyetem ügye, a csángók helyzete, vagy éppen a legfrissebb probléma, a székelyföldi vezető hivatalnokok, igazgatók láncreakció-szerű leváltása. Brüsszelben a pozitív kisebbségkép elfogadásáért kell megvívnunk mindennapos harcainkat még akkor is, ha ennek érdekében az általában közömbös nyugati politikusoknak Koszovót, Dél-Tirolt vagy Tibetet kell felemlegetnünk az erdélyi magyarok jogos követeléseinek kapcsán. A huszonegyedik század Európájában, és főleg Románia uniós csatlakozása után, minden erdélyi magyarna
k, legyen az székely, partiumi, közép-erdélyi vagy bánsági, világos kell legyen: sorskérdéseinkről immár nemcsak Bukarestben, hanem Brüsszelben is határozhatnak. Ezért fontos az, hogy képviseletünk legyen Európa „fővárosában”, és ezért fontos az, hogy minél nagyobb számban legyünk jelen az EP plénumában.
Mit szeretek?
A szabadidőm nagy részét igyekszem a családommal tölteni, de ez nem mindig sikerül. Feleségem és gyermekeim az elmúlt esztendők során hozzá kellett szokjanak ahhoz, hogy csak a hétvégeket és a vakációkat tölthetjük együtt. Ilyenkor közösen sportolunk: a legkisebb fiammal többnyire csocsózunk, a nagyobbakkal pedig sízünk, asztaliteniszezünk, kosárlabdázunk, focizunk. Szeretem a társasjátékokat, ezért ha éppen rossz idő van, és nem tartózkodhatunk a szabadban, sakkozunk, rizikót vagy egyebet játszunk. Amíg ráértem és nem volt ennyire népes a család, a nagyobb gyalogtúrák is a kedvenc időtöltéseim közé tartoztak, úgyszólván bejártam a Déli Kárpátokat. Szeretek utazni, új tájakkal, kultúrákkal ismerkedni, és amikor képviselői kiküldetésben külföldön járok, soha nem mulasztom el felkeresni a piacot, és megkóstolni a helyi gasztronómiai specialitásokat. Annak ellenére, hogy ételben és italban sok mindent kipróbáltam, be kell vallanom: kedvenc ételem a mákos tészta, a borok közül pedig a kadarka áll az első helyen.
A zenében és az irodalomban azonban „mindenevő” vagyok. A magyar népzene, a Csík zenekar és a Ghymes együttes muzsikája mellett szívesen hallgatom Csajkovszkijt, Simon and Garfunkelt, vagy éppenséggel a távol-keleti zenét. Az olvasmányokkal sincs ez másként, hiszen Móricz és Mikszáth művei mellett olyan szerzők kötetei is sorakoznak a könyvespolcomon, mint a japán Murakami Haruki-é. Filmekkel kapcsolatban mindig a legfrissebb élmény a legerősebb, éppen ezért a jelenlegi listavezető a Selyem című, 2009-es produkció.
Szeretek kertészkedni, ápolni a nemrégiben ültetett és öregebb gyümölcsfákat, melyeknek ágain a madáretetőket közösen a gyerekekkel, egész télen át töltögetjük magvakkal. Nagy elégtétel mindannyiunk számára, amikor a gondoskodásnak köszönhetően tavasszal madárcsicsergéstől hangos a kert. Hamvas Béla írta: szabadidejében Isten kimegy a kertbe és epret kapál. A szentírás tanítása szerint Isten az embert a maga képére és hasonlatosságára teremtette. Ha nagy ritkán sikerül kikapcsolódásképpen kimennem a kertbe epret kapálni, nemcsak azért teszem, mert van rá időm, hanem azért is, mert az az érzés tölt el, hogy eredménye is van a munkámnak.